Tag Archive for 'szamitogep'

Így kell elzárni a pénzcsapot

Kellett, hogy létezzen egy olyan gazdaságmodell, amiben valóban, fizikailag el lehetett zárni a pénzcsapot. A világ lenne szegényebb, ha nem lenne ilyen. Aki eddig aggódott, megnyugodhat: létezik, 1949-ben egy Bill Phillips nevű közgazdász rakta össze és MONIAC-nak hívják. Az eredeti masinát egy Lanchester bombázóból kiszerelt pumpa hajtotta, és a brit gazdaságot modellezte.

A Wikipédia szerint később készültek hidraulikus gazdasági számítógépek - ízlelgessük egy kicsit a szót - több egyetemnek, és a közvélekedés úgy tartja, hogy a Ford és a Guatemalai Nemzeti Banki is vett ilyen gépeket.

Fuchs Péter, aki felhívta a figyelmünket erre a csodára, úgy tudja, hogy van valahol Magyarországon is egy helyi építésű MONIAC, viszont sem ő, sem mi nem talált erre utaló nyomot. Ha hallottál róla, neadj isten a te egyemeden van, jelentkezz!

Gőzszámítógépek és az informatika hajnala

Ada LovelaceAugusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.

Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.

Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.

Ada LovelaceA dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.

A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.

Az első szoftver

Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

A hajtás után fontos idézetek a műből. Continue reading ‘Gőzszámítógépek és az informatika hajnala’

Halk pneumatikus szisszenéssel

Ugye hogy csodálatos? Acer Aspire Predatornak hívják, gamer számítógép, minden olyan jóval, aminek manapság egy ilyenben benne kell lennie. Ráadásul kapható lesz hozzá majd színrefújt metálnarancssárga kávájú monitor is. Csak azért nem instant szerelem a vas, mert az előlap nem pneumatikus - szoftveresen vezérelhető, szeleppel óverrájdolható - szisszenéssel nyílik ki, amikor a tulajdonos be akarja rakni a Transformers DVD-jét.

Megígérem, hogy nem leszünk kütyü&design blog, azt mások úgyis sokkal jobban csinálják, de ezt nem tudtam kihagyni.

Csuklókomputer

Néha a science fiction igenis megvalósul. Van amikor olyan autókat terveznek, amik ha nagyon akarnának repülni tudnának, erről szólt például az ötvenes évek. Máskor meg a testen hordható számítástechnikát, a “KITT gyere ide” órákat, csuklóPDA-kat gondolták komolyan. Na egy ilyenről csúsztunk le pár napja a vaterán.

A Fossil WristPDA-ja 4.1-es Palm OS-t futtatott, lehetett rajta kattingatni, és érezte az ember, hogy a jövő történik a csuklóján. Ja, és az időt is mutatta.

Sikertörténet ugyan nem volt, pedig viszonylag moderált 200 dolláros áron indított. A wikipédia szerint 2006-ban már nyolcvan pénz körül meg lehetett kapni. A vaterán húszezer forintokért ment el.

Ami talán még egy kicsit scifibb és ugyanakkor menőbb volt, az a PConHand kütyü, amit igazi RS232-es porttal is rendelkezett. De azok se szomorodjanak el, akik nem szeretik a PDA-kat, volt nekik is bedőlt projekt: Wristomónak hívták és csak telefonálni tudott.

BBC Micro nosztalgiázás

Órákat töltöttem el számítógép-nosztalgiázással a BBC cikkéről elindulva, pedig sose volt se BBC Microm, se Acornom, de még egy Commodore-om se. Ezért úgy érzem minden apropó nélkül bedobhatom a BoingBoingot, Slashdotot is megjárt cikket arról, hogy újra együtt dolgoznak a BBC Micro készítői, igaz most egy múzeumi kiállításon a korai OLPC-jellegű projektről.

A szerzőnek a számítógépeket-a-gyerekeknek-a-rózsaszín-jövőért programok a gyengéi

Steampunk egér

Steampunk Mouse

Egy igazi steampunk rajongó nem elégszik meg azzal, hogy a laptopját ékszeresdoboznak, az asztali gépét távíróállomásnak álcázta, legyártja a hozzájuk illő egeret is. Ez itt a fenti képen Unklian úr kezének munkáját dicséri.

(via Brass Goggles)

Azok az átkozott számítógépes játékok!

A napokban akadtam rá a Rubbish Pixels blogra, amely még csak az első néhány bejegyzésénél tart, de máris rácsúsztam.

Könnyű ugyanis együtt érezni a szerzővel, aki kitartóan, afféle gyűjtőpostokban dokumentálja, mi mindennel keserítik meg az ember életét a videojátékok.

Vagyis mi az, amit már halálra ununk? Melyik az a pálya, amelyiket rémálmainkban sem szeretnénk újrajátszani? Vagy melyek a legszemetebb, legelvetemültebb ellenfelek?

Mindez kiderül a blogból, amely remélem, sok hasonló postot megél még.

Maréknyi bites kartonszámítógép gyerekeknek

digicomp1.gif

Mai tömény geekségünket Aadaam küldte (a világbéke érdekében ékezetesítettem):

Őszintén megmondom, ez annyira cool, hogy először boingboingre akartam küldeni, de sehogy nem akar se jelszót resetelni, se mailt küldeni új user confirmhoz.

A digicomp egy 60-as évekbeli játék, igazából boolean logikát tanít (bár a leírásban állítólag van számlálómű etc is), és a világ legjobb gizmóinak egyike lehet.

Fiatalok vagyunk, nekünk bezzeg csak festékes farkú teknős jutott már, kimaradt az az élmény, hogy logikai kapukat tologassunk. Egyértelmű, hogy ha karácsonyra ilyen műanyagból, később kartonból készített, otthon összerakható analóg számítógépet kaptunk volna hat évesen, mindannyian FORTRAN programozók szerettünk volna lenni ha nagyok leszünk.

Most csak nosztalgiázni tudunk, esetleg kuncogni a teljesítményén: imagine a beowulf cluster of these!

Billentyűzet beépített Bármely Gombbal

Dörzsölgetjük a kezünket, várjuk, hogy a feministák és egyéb egyenjogúak elkezdjék a tiltakozást az Oroszországban a napokban megjelent szőke nőknek való rózsaszín billentyűzet miatt. A billentyűzeten jó nagy betűkkel fel van tüntetve a hosszú billentyű, az OK!, és hamarosan az Any Key is rákerül.

Billentyűzet szőkéknek

A terméket BéDéKá ásta elő az orosz web mélyéről, nála ráadásul az is szerepel hány farmerért lehet cserélni konvertibilis forintért árulják.

Dominózás PC-vel, merevlemezzel

A legjobb dolog a dotkom-lufi kidurranásában: PC-dominó! - hangzik el a kisfilm elején, amelyet már láttunk ugyan, de a Boingboing ma ismét eszünkbe juttatta.

Arról sajnos nincs feljegyzés, hogy a 86 géppel megejtett dominózásra tényleg egy csődbement dotkom-startup főhadiszállásának kipakolása előtt került-e sor.

A YouTube pedig kidobott egy másikat is, amin 22 terabájtnyi Maxtor merevlemezekkel játsszák el ugyanezt. (Mennyi bad sector lett belőle vajon?)





Rodney's Search Widget plugged in.