Augusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.

Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.

Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.

A dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.

A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.

Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

A hajtás után fontos idézetek a műből. Continue reading ‘Gőzszámítógépek és az informatika hajnala’