Na de mi az az árvíztűrő tükörfúrógép?

Mióta világ a világ, számítógép a számítógép és betűtípus a betűtípus, mindig érdekelt, vajon milyen is az az árvíztűrő tükörfúrógép, amit minden betűtípus-specimenen olvashattunk, jó esetben. Addig egyszerű, hogy ebben a két szóban benne van az összes lehetséges ékezet, s így egyből kiderül, ha a betűtípus vagy a szoftver vagy a rendszer valamelyik komponense nem képes megjeleníteni helyesen az ékezeteket, azaz nem árvíztűrő, de milyen is lehet az a tükörfúrógép, pláne ha még az árvizet is tűri?

Miután valaki lefilmezte, ahogy a gyors, barna róka átugrotta a lusta kutyát — az angol példamondat így hangzik ugyanis – ern0 és eFi is tudta mit kell tennie.

árvíztűrő tükörfúrógép / Flood-Resistant Mirror Screwing Machine from Gabor Penoff on Vimeo.

…ha így haladunk, legközelebbre kell kerítenünk egy Alízt és egy Bobot, hogy legyen kinek a beszélgetésébe belehallgatni.

Többet árt, mint használ az alufóliacsákó

Amerikai tudósok bebizonyították, hogy az alufóliacsákó a közhiedelemmel ellentétben nem biztosít védelmet a tudatirányító rádióhullámok ellen, hanem ellenkezőleg, felerősíti azokat. Az alufóliából hajtogatott vagy tekert fejfedő különösen azokat a frekvenciákat erősítette fel, amiket az amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság rádiós helymeghatározásra, műholdakkal való kommunikációra, illetve mobiltelefon-technológiára szabott ki. Az MIT-n végzett kutatás végkövetkeztetése az összes alufóliacsákós összeesküvéselmélet-szakértő számára egyértelmű: a csákók elterjesztése kizárólag a multinacionális vállalatoknak és a kormánynak állhatott érdekében. Ideje levonnunk tehát a megfelelő következtetéseket: az a gyanús, ami nem gyanús.

Táncoló kukoricaliszt szörny

Igen, újszülöttnek minden vicc új, de akkoris. Kedvenc science geekek megfigyelésével foglalkozó tudományos műsorom sorozatom a The Big Bang Theory legutóbbi részében láthattuk a furán viselkedő anyagot, ami nem áll másból, mint kukoricalisztből és vízből, igen, ennyi az egész akár otthon is elkészítheted. Ha akarod folyadékként viselkedik, ha akarod szilárd felületet képez. És vicces dolgokat csinál: Táncol:

Vagy kortárs táncművészeket parodizál:

Vagy leleplezhető vele a vizenjárásos trükk:

Large Hadron Collider Rap

Közismert gonosz pletyka, hogy a harmincas évek óta a fizika fejlődése csak merész találgatásokról szól. Az azóta felmerülő elméletek közül nagyon keveset lehet valamely kísérlettel igazolni, szóval a fizikusok egy csomószor csak néznek kifelé, hogy a több lehetséges feltételezés közül melyik lehet reális. A CERN Large Hadron Collider nevű cumója egy 27 kilóméteres kör alakú cső, ahol mindenféle anyagot lehet nagy sebességgel ütköztetni meg ilyesmi. De, hogy ez miért jó? Katherine McAlpine és kis csapata dalban mondja el.

(via Wired)

Alkalmazott művészet

Gyönyörű mondatot találtam az angol Wikipédiában, meg is osztom veletek:

“Most of the model designs were painted by women artists from London’s Royal Academy of Arts.”

Azaz a minták nagy részét a londoni Királyi Művészeti Akadéma művésznői festették. Elkészültük után a mintákat egy művezető nagyította fel a szükséges méretre, majd jöttek a munkások és kifestették a brit csatahajókat. Igaz, a wiki azt is hozzáteszi, hogy nem csupán művésztanoncok, de az avantgárd festők, a szobrászok és a színházi díszlettervezők is harcoltak a maguk eszközeivel Hitler ellen.

Ez a kép mondjuk 1918-ból származik, de annyira mindegy.

Az élekből és harsány színekből álló kontrasztos minták nem eltüntetni segítettek a hatalmas hajókat, hanem a sebességük, távolságuk megbecslését próbálták megnehezíteni. A csatahajókon és tengeralattjárókon korai optikai távmérőkben két képet kellett egymásra igazítania a kezelőnek, hogy megkapja a pontos értéket. Ezt az abszolút nem hajó alakú élek elvben sokkal pontatlanabbá tették, igaz, soha senki nem bizonyította, hogy a minta valóban hatékonyabb, mint a hagyományos álcázófestés.

(Az illusztrációként használt kép mondjuk pont 1918-ból származik, az óceánjárónak született HMS Empress of Russia csapatszállító hajó figyel rajta gyönyörű Dazzle mintával.)

Bölénybölény

Ha nagyon bandzsítunk, ráadásul szőrszálhasogató nyelvészprofesszorok vagyunk, a következő egy értelmes angol mondat:

Buffalo buffalo Buffalo buffalo buffalo buffalo Buffalo buffalo.

Azzal játszik el, hogy a buffalo szónak három jelentése van:

  1. bölény
  2. Buffalo, NY
  3. megfélemlít.

Talán egy fokkal több értelme van, mint a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértnek, de a magyar fordításra nem vállakozom.

Csodálatos nyelv az angol. Csodálatos dolog a Wikipédia.

Science works, b1tch1z!

Tessék lelkesedni, kis hazánkban, ahol a tudományos ismeretterjesztés kimerül Búvár Újságban és a Mindentudás Egyetemében vannak még, akik modernebb és hatékonyabb eszközöket is ismernek a kíváncsi, ám kevésbé képzett naiv állampolgárok művelésére, mint Öveges prof bájosan retro (azaz “a sztaniolpapír és a parafadugók varázslatos élete”) videóit.

A Szertár egy olyan blog, ahol heti videóban lehet okulni a fizika és kémia témakörében. Zsiros László Róbert a Szertár gazdája heti pár perces okosságokban olyan látványos kísérleteket mutat be, melyek nem állnak távol a hétköznapi gyakorlattól, és amelyek magyarázatát röviden és érthetően osztja meg a nagyérdeművel. Van itt szó kérem pénzmosásról vízentörött üvegen járásról (lásd lejjebb), felrázott dobozos üdítő trükkös kibontásáról.

Ha én fizikatanár lennék, feladnám kötelező feladatnak a heti videó megtekintését a nebulóknak, hogy ne felnőtt fejjel jöjjenek rá, hogy a tudomány érdekes is lehet, nem csak rendszertani besorolás, spinszámok meg egyenletesengyorsulótest ütközésexidőpillanatban.