Bill Gates megállítaná a hurrikánokat

A terv pofonegyszerű: le kell hűteni a levegőt a vihar előtt.

Five U.S. Patent and Trade Office patent applications, made public on July 9, propose slowing hurricanes by pumping cold, deep-ocean water in their paths from barges. If issued, the patents offer 18 years of legal rights to the idea for Gates and co-inventors, including climate scientist Ken Caldeira of the Carnegie Institution of Washington.

The patents describe a system for strategically placing turbine-equipped barges in the path of storms to chill sea surfaces with cold water pumped from the depths.

A megszólaltatott szakértő szerint nem is olyan nagy hülyeség az ötlet.

“The bottom line here is that if enough pumps are deployed, it is reasonable to expect some diminution of hurricane power,” says hurricane expert Kerry Emanuel of the Massachusetts Institute of Technology. He is not part of the patent effort. Cutting sea surface temperature by 4.5 degrees under the eye of a hurricane would actually kill a storm, he adds. “This would have to be done on a massive scale, but is still probably within the realm of feasibility.”

Értelme mindenesetre több van, mint annak, hogy Jeff Bezos (Amazon.com) űrhajókra költi a pénzét. Bár nem állunk túl jól, egyelőre egyszerűbbnek tűnik ezen a bolygón megoldani a problémákat, mint elhúzni egy másikra.

Manhattanhenge

Kétévente fordul elő az a csodálatos asztrofizikai jelenség, hogy a Nap pontosan Manhattan kelet-nyugati irányú keresztutcáinak vonalában kel fel és nyugszik, általában májusban vagy július elején.

Ezt a jelenséget nevezték el 2002-ben Manhattanhenge-nek (Manhattan + Stonehenge, ugye). Aki ilyenkor a West Side-on végigsétál, reggel a felkelő, este pedig a lenyugvó napot láthatja a szűk, kanyonszerű utcákon, melyeknek a tájolása egyébként 28,5 fokot tér el a földrajzi kelet-nyugati iránytól.

Idén július 13-án volt az esemény, és a Flickr gárdája segített nekünk kiszúrni a róla beeső felvételeket (lásd fent).

Hasonló persze máshol is van: a bostoni MIT leghosszabb folyosóját, az Infinite Corridort az év néhány napján hasonlóan végigvilágítja a nap, ez az MIThenge.

Mikroszkópot akarok

Hülye dolog ez, hogy az online marketinges tanácsdói munka mellett mikroszkópot keresek, de nem az új, mikrobiológiai üzletágunk felépítése a cél. Sokkal prózaibb a dolog: a nagyobb lányom olyan korú, hogy már kellene neki egy ilyen eszköz.

Persze amilyen maximalista vagyok, nem elég az nekem, hogy bemegyek egy játékboltba, és megveszem az első gagyi “made in dzsunka” dolgot, hanem a neten rá is keresek. És hazudnék, ha meg lennék lepve azon, amit találtam. Tehát akkor ajánlanék itt egy nagyon jó weboldalt mikroszkópokkal, leírásokkal.

bm_yj21

Mert például nekem fogalmam sem volt, hogy nem csak úgy ötlet szerűen van egy meg két nézőkéje a mikroszkópnak, hanem okkal. Az egy nézőkés ugyanis biológiai mikroszkóp, és akor 2000x-es nagyítást is tud!, míg két nézőkés sztereó mikroszkópok csak olyan maximum 60x-os nagyításra jók, cserébe 3d-ben látszanak a dolgok, például a kicsit szétnyomott bogár a lencsén.

Bővebben erre tovább, és akkor ez itt most kicsit a reklám helye is volt, bár fizetni senki nem fizetett érte… »»»

Gőzszámítógépek és az informatika hajnala

Ada LovelaceAugusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.

Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.

Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.

Ada LovelaceA dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.

A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.

Az első szoftver

Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

A hajtás után fontos idézetek a műből.
“Gőzszámítógépek és az informatika hajnala” bővebben

Táncoló kukoricaliszt szörny

Igen, újszülöttnek minden vicc új, de akkoris. Kedvenc science geekek megfigyelésével foglalkozó tudományos műsorom sorozatom a The Big Bang Theory legutóbbi részében láthattuk a furán viselkedő anyagot, ami nem áll másból, mint kukoricalisztből és vízből, igen, ennyi az egész akár otthon is elkészítheted. Ha akarod folyadékként viselkedik, ha akarod szilárd felületet képez.
És vicces dolgokat csinál:
Táncol:

Vagy kortárs táncművészeket parodizál:

Vagy leleplezhető vele a vizenjárásos trükk:

Large Hadron Collider Rap

Közismert gonosz pletyka, hogy a harmincas évek óta a fizika fejlődése csak merész találgatásokról szól. Az azóta felmerülő elméletek közül nagyon keveset lehet valamely kísérlettel igazolni, szóval a fizikusok egy csomószor csak néznek kifelé, hogy a több lehetséges feltételezés közül melyik lehet reális. A CERN Large Hadron Collider nevű cumója egy 27 kilóméteres kör alakú cső, ahol mindenféle anyagot lehet nagy sebességgel ütköztetni meg ilyesmi. De, hogy ez miért jó? Katherine McAlpine és kis csapata dalban mondja el.

(via Wired)

Science works, b1tch1z!

Tessék lelkesedni, kis hazánkban, ahol a tudományos ismeretterjesztés kimerül *Búvár Újságban* és a [Mindentudás Egyetemében][3] vannak még, akik modernebb és hatékonyabb eszközöket is ismernek a kíváncsi, ám kevésbé képzett naiv állampolgárok művelésére, mint Öveges prof bájosan retro (azaz “a sztaniolpapír és a parafadugók varázslatos élete”) videóit.

A [Szertár][1] egy olyan blog, ahol heti videóban lehet okulni a fizika és kémia témakörében. [Zsiros László Róbert][2] a Szertár gazdája heti pár perces okosságokban olyan látványos kísérleteket mutat be, melyek nem állnak távol a hétköznapi gyakorlattól, és amelyek magyarázatát röviden és érthetően osztja meg a nagyérdeművel. Van itt szó kérem [pénzmosásról][4] vízentörött üvegen járásról *(lásd lejjebb)*, [felrázott dobozos üdítő trükkös kibontásáról.][5]

Ha én fizikatanár lennék, feladnám kötelező feladatnak a heti videó megtekintését a nebulóknak, hogy ne felnőtt fejjel jöjjenek rá, hogy a tudomány érdekes is lehet, nem csak rendszertani besorolás, spinszámok meg egyenletesengyorsulótest ütközésexidőpillanatban.

[1]: http://szertar.blog.hu
[2]: http://szertar.blog.hu/2008/03/05/bemutatkozas_e_3_ban
[3]: http://www.mindentudas.hu/index.html
[4]: http://szertar.blog.hu/2008/04/09/penzmosas_sot
[5]: http://szertar.blog.hu/2008/03/05/hogyan_bontsunk_fel_egy_felrazott_uditos_dobozt

Jeti a Marson

Jeti a marsonJó, tudjuk, hogy a jeti igazából nem is jeti, hanem Marsi Anikó/a bújkáló Oszama Bin Laden/szobor/fűszer után kajtató fremen, meg hogy valójában csak hat centi magas (bár attól még lehetne egér a Marson), de akkor meg kell emelékeznünk róla, mint a hét legszórakoztatóbb tudományos álhíréről.

Egyben üdvözöljük a marsi jetit a halhataltanok online panoptikumában Akbar Admirális és a LOLmacskák között.

Térképésztányér

Topoware

[Nincs mit hozzáfűzni.][1] Nagy-Milicest szeretnék, de jöhet a Bálvány is.

*(via [Térképes Egoblog][2])*

[1]: http://www.topoware.org/concept.html
[2]: http://geo2.freeblog.hu/archives/2008/01/16/Tupperware_helyett/

Támad az agyevő amőba

A globális felmelegedéssel újabb nyavaja szakad a nyakunkba. Vagy inkább az agyunkra. Az orrunkon keresztül.

A legtöbb megbetegedést azoknál tapasztalták, akik medencében vagy édesvízi tavakban úsztak, búvárkodtak vagy vízi sportot űztek. Az érintettek főként egészséges gyermekek vagy fiatal felnőttek, és a fiúk körében tapasztaltak nagyobb gyakoriságot.

A fertőzés a vízzel az orrüregbe kerül, majd a szaglórendszeren keresztül a központig jut, ahol az amőbák gyakorlatilag felfalják a fertőzött agyat.

Szabadon élő amőba által okozott halálos megbetegedésről először 1965-ben számoltak be Dél-Afrikában, de mára már szinte valamennyi földrészről érkeztek megbetegedésekről szóló beszámolók; a naegleria fowleri Amerikában például 23 emberrel végzett 1995 és 2004 között.

(Inforádió)

Ha egy kicsit rosszmájúak vagyunk, elcsodálkozhatunk azon, hogyhogy Amerikában szedi az áldozatait egy ilyen agyevő parazita, illetve eltfantáziálhatunk a kokainon megtelepedő mutáción…

Pánikolni mindenesetre nincs értelme, mert a fertőzések (egyelőre?) ritkák. Ha meg gyakoribbak lesznek, akkor bedugaszolt orral kell vízbe menni.