Geopolitikai helyesírás-nácizmus

Minden idők egyik legfurább politikai vitája a 90-es évek elején lezajlott csehszlovák kötőjel-háború. A szituáció egyszerű: a rendszerváltás után a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak új név kellett. Egyszerű lett volna, ha (Václav Havel javaslatára) egyszerűen elhagyják a “Szocialista” szócskát, de a két országrész viszonya a szövetségi köztársaságon belül már akkor sem volt felhőtlen. A szlovák politikusok ragaszkodtak hozzá, hogy a két fél egyenlőségét jelzendő legyen egy kötőjel a névben, azaz legyen “Cseh-szlovákia”.

Ez persze mindenféle belvitát szült, de a megoldás ennél még érdekesebb lett: az országot 1990. március 29-től csehül “Československá federativní republika”-nak hívták, szloválkul pedig “Česko-slovenská federatívna republika”-nak. (Itt kell megjegyeznem, hogy cseh és a szlovák nyelvben ezen a téren nincs eltérés.)

Persze ez se volt megfelelő. 1990. április 20-án az ország nevét ismét megváltoztatták: “Cseh és Szlovák Föderális Köztársaság” lett. Fontos megjegyezni, hogy a szokással ellentétben minden szót nagy betűvel írtak. Ezzel (hosszú vita után) azt a problémát küszöbölték ki, hogy a “Szlovák” szót kisbetűvel vagy nagybetűvel írják.

A téma csúcspontja persze az a többnapos vita volt, ami a kötőjel formájáról döntött. A szlovákok nagykötőjelet szerettek volna, a csehek ragaszkodtak a sima kötőjelhez. A vita oka, hogy a nagykötőjelet a legtöbb nyelv általában tulajdonnevek kapcsolatánál használja (“Angol-magyar szótár”), míg a kötőjelet mellérendelt szerkezeteknél (“egy-két”).

Az elvi vita tehát érdekes és fontos. Főleg, hogy a csehek nem nagyon használják a gyakorlatban a nagykötőjelet, míg a szlovákoknál a “spojovník” és a “pomlčka” nagyon is különálló dolgok.

A vita persze nem felelős Csehszlovákia 92-es felbomlásáért, de jól jellemezte a két országrészt közti kapcsolatot.

Kiegészítő olvasmánynak feltétlenül ajánljuk a Korrektor blog Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok írását kötőjel témában.

Gőzszámítógépek és az informatika hajnala

Ada LovelaceAugusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.

Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.

Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.

Ada LovelaceA dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.

A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.

Az első szoftver

Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

A hajtás után fontos idézetek a műből. “Gőzszámítógépek és az informatika hajnala” bővebben

Youtube 1985-ben

Tudtad, hogy a youtube 1985-ben indult? Mi sem. Márpedig az alábbi videó a koncepció működését mutatja be ebből az időszakból.

A Youtube természetesen igazából 2005-ben indult három PayPal dolgozó kiugrásával. Érdekes módon messze nem az első streaming videós oldal volt. Azok már kb. 95 óta léteztek nagy számban. A Youtube több tényező szerencsés együttállása miatt tudta csak ilyen sikeresen meglovagolni a második internetes videó hullámot. A reklámok stratégiai elrendezése és a közösségi információmegosztás forradalma mind-mind hozzájárultak a gyors sikeréhez, amit a legjobban az szemléltet, hogy másfél évvel az alapítás után 2006 októberében a Google 1,65 milliárd dollárt fizetett a cégért.

(via BabaROTFL)

Alkalmazott művészet

Gyönyörű mondatot találtam az angol Wikipédiában, meg is osztom veletek:

“Most of the model designs were painted by women artists from London’s Royal Academy of Arts.”

Azaz a minták nagy részét a londoni Királyi Művészeti Akadéma művésznői festették. Elkészültük után a mintákat egy művezető nagyította fel a szükséges méretre, majd jöttek a munkások és kifestették a brit csatahajókat. Igaz, a wiki azt is hozzáteszi, hogy nem csupán művésztanoncok, de az avantgárd festők, a szobrászok és a színházi díszlettervezők is harcoltak a maguk eszközeivel Hitler ellen.

Ez a kép mondjuk 1918-ból származik, de annyira mindegy.

Az élekből és harsány színekből álló kontrasztos minták nem eltüntetni segítettek a hatalmas hajókat, hanem a sebességük, távolságuk megbecslését próbálták megnehezíteni. A csatahajókon és tengeralattjárókon korai optikai távmérőkben két képet kellett egymásra igazítania a kezelőnek, hogy megkapja a pontos értéket. Ezt az abszolút nem hajó alakú élek elvben sokkal pontatlanabbá tették, igaz, soha senki nem bizonyította, hogy a minta valóban hatékonyabb, mint a hagyományos álcázófestés.

(Az illusztrációként használt kép mondjuk pont 1918-ból származik, az óceánjárónak született HMS Empress of Russia csapatszállító hajó figyel rajta gyönyörű Dazzle mintával.)

CSI: Covent Garden, 1754

A Channel4 oldalán remek videós, hangos narrációs, nyomozós flashjáték várja azokat, akik hajlandóak bűnüldözésre szánni legalább egy fél napot. A Bow Street Runnerben a játékos az alig pár éve megalakult első nyomozóhatóság fiatal nyomozóját alakítva deríthet fel bűnügyeket a György-kori Angliában.

Bow Street Runner játék, újabb nyom a játékos kezében

A játék végigvezeti a nyomozót a bűnügyeken, nem lehet addig elhagyni az egyes helyszíneket, amíg minden lényeges nyomot össze nem gyűjtöttünk. Ehhez esetenként zárakat kell feltörni, bizonyítékokat kell összerakni vagy éppen sebeket kell bevarrni, ezt a megfelelő egérmozdulatok bemutatásával lehet végrehajtani a játékban.

Bow Street Runner játék, zárnyitás

A nyomok összegyűjtésével és az esetek megoldásával a játékos egyre magasabb rangot, és egyre dühösebb bűnözőket kap jutalmul. Az ügyek lezárásakor a megfelelő bizonyítékokat kell bemutatni John Fieldingnek, a Bow utcaiak főnökének. Itt még lehet nagyot hibázni, ha a vád gyenge, akkor csak a biztosan lekapcsolható elemeket tartóztatják le, és a fejesek meglógnak. Az öt epizódnak természetesen van közös szála, így a szemfüles nyomozó végül azért megtudhatja, kinek a kezében futnak össze a London alvilágot összekötő szálak.

Bow Street Runner játék, John Fielding összegez

A Bow Street Runner főként nyomozásból áll, de bele lehet szaladni műtős, szemétben turkálós részletekbe is, így nem ajánlott a gyenge gyomrú játékosoknak. A videó és a narráció mérete miatt pedig kevéssé széles sávon hosszú időt vehet igénybe az egyes epizódok betöltése. (2 megabiten nagyjából egy-másfél perc egy rész.)

Normandiai partraszállás három emberrel

… meg néhány kamerával, kellékkel, egy homokózó-asztallal és persze egy greenbox-szal és ügyes CGI-vel. Ennyi is elég hozzá, hogy az ember – kvázi házilag – újraforgassa a Ryan közlegény megmentése leglátványosabb jeleneteit.

A filmecske egyébként a BBC2 Timewatch című ismeretterjesztő sorozatához készült, amelynek Bloody Omaha című epizódja a D-Day legnagyobb mészárszékének történetét dolgozta fel. Január hatodikán ment le, talán már lehet tölteni innen-onnan.

Star Wars-t sokan forgatnak házilag, ideje elkezdeni a háborús mozikat. Én már indulnék is a kamerával az erdőbe…

Ő Császári és apostoli Királyi Felségének csatahajója (upd.)

A nem annyira dicsőséges történetű magyar haditengerészet történetének remélhetőleg utolsó szégyene, hogy a gyönyörű Tegethoff hajóosztály legszebb nevű hajójáról egy kanadai grafikus készített 3D modellt. A Pola kikötőjében 1918-ban elsüllyesztett Viribus Unitisről számos archív fotót tartalmaz az oldal, de az igazán lenyűgözőek a renderek. Mint például ez itt lent.

Viribus Unitis

A hajóosztály egy másik tagjáról szoktunk/szoktak sokat beszélni, a Szent Istvánról. Mégiscsak égőbb, ha az első szentünket egy torpedón ülő olasz elsüllyeszti.

Dédapáink monorailje

monorail A steampunkot a maga furcsa, ijesztő masináival tulajdonképpen már a századelőn kitalálták, csak nem tudták, hogy így kell nevezni. Itt van rögtön a Louis Brennan, August Scherl és Piotr Schilovski triónak köszönhető 1907-es giroszkóposan stabilizált egysínű vasút. Pont úgy néz ki, mint egy eldőlni készülő újságosbódé, de a leírások szerint működőképes volt.

Kriptográfus ünnep Bletchley Parkban

Lorezn machineFelépítették a Colossus II élethű, működőképes mását Bletchley Parkban. A gépet a Nemzeti Számítástechnikai Múzeum nyitására rakták össze – amely múzeum önmagában is iszonyatosan érdekes lenne – sőt szerveztek köré kódtörős versenyt is. A játékosoknak a második világháborúban a német vezérkar által használt Lorenz SZ42-es rejtjelet kell megtörniük saját számítógépük segítségével. Közben szakértők egy csoportja reprodukálja a kódtörés eredeti fázisait az új Colossus segítségével.

A játék menete a következő:

  • Három német szöveg készül (ezek megszerzése lesz a cél).
  • A szövegeket a Lorenz SZ42-es készülékkel titkosítják, három papírszalag készül.
  • A titkosított szövegeket rádióamatőrök segítségével a Németországi Paderbornból küldik ki.
  • Angliában egy újáépített Y rádiófigyelő állomás segítségével elkapják a forgalmazott üzeneteket.
  • Az elfogott üzeneteket egy eredeti undulátor (itt hagyott el a szöveg) segítségével értelmezik, papírtekercsre írják és Bletchley Parkba küldik.
  • Az adatot odadják az újáépített Colossus II-nek, hogy határozza meg a titkosításhoz használt tárcsaállásokat.
  • A titkosított szövegből kinyerik a belekódolt német szövegeket és összevetik az eredetivel.

Az amatőr játékosok a rádióforgalmazás megkezdésétől kerülnek képbe, hiszen a titkosított üzeneteket bármely rádióamatőr elfoghatja, és amilyen hajcihő van körülötte, fognak is rá vadászni páran.

Colossus II

Bletchley Park amúgy is remek hely lehetett. A második világháború során itt építették fel azt a brit gépparkot, illetve ide terelték össze azt az agytrösztöt, ami a német kódolások megtörésére volt hivatott. A Park fénykorában több, szupertitkos Colossus II dolgozott itt a német vezérkari üzenetek megfejtésén, aztán fehérköpenyes, öltönyös emberek itt fejtették meg a szabvány három tárcsás Enigmát is. (A négy tárcsás tengerészeti Enigmát az amerikaiak törték meg, ha nem tévedek nagyot.) A Colossusok nagy részét a világháború után szétszerelték, mindössze kettőt tartottak meg.

Akinek ennyi kriptoromantika nem volt elég, mindenképpen nézzen be a hírről szóló Slashdot topikba. Arról megy a vita, hogy melyik volt az első valóban Turing gép. A kevéssé hardkór olvasóknak Stephenson Cryptonomiconját vagy az Enigma című filmet ajánljuk.