Webcomic az élet
A felül látható kult hálózsák egyrészt valószínűleg a legviccesebb termékötlet, amit valaha láttunk, másrészt sajnos nem létezik. Egyelőre. A hálózsák a Thinkgeek tavalyi áprilisi tréfája. Azonban a “nagy kereslet” miatt valóban le fogják gyártani.
Kéne. Egyrészt az ötlet, másrészt a kivitelezés miatt: bél formájú belső bélés és fénykard cipzár.
(via KTamas @ csirip)
Minden idők egyik legfurább politikai vitája a 90-es évek elején lezajlott csehszlovák kötőjel-háború. A szituáció egyszerű: a rendszerváltás után a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak új név kellett. Egyszerű lett volna, ha (Václav Havel javaslatára) egyszerűen elhagyják a “Szocialista” szócskát, de a két országrész viszonya a szövetségi köztársaságon belül már akkor sem volt felhőtlen. A szlovák politikusok ragaszkodtak hozzá, hogy a két fél egyenlőségét jelzendő legyen egy kötőjel a névben, azaz legyen “Cseh-szlovákia”.
Ez persze mindenféle belvitát szült, de a megoldás ennél még érdekesebb lett: az országot 1990. március 29-től csehül “Československá federativní republika”-nak hívták, szloválkul pedig “Česko-slovenská federatívna republika”-nak. (Itt kell megjegyeznem, hogy cseh és a szlovák nyelvben ezen a téren nincs eltérés.)
Persze ez se volt megfelelő. 1990. április 20-án az ország nevét ismét megváltoztatták: “Cseh és Szlovák Föderális Köztársaság” lett. Fontos megjegyezni, hogy a szokással ellentétben minden szót nagy betűvel írtak. Ezzel (hosszú vita után) azt a problémát küszöbölték ki, hogy a “Szlovák” szót kisbetűvel vagy nagybetűvel írják.
A téma csúcspontja persze az a többnapos vita volt, ami a kötőjel formájáról döntött. A szlovákok nagykötőjelet szerettek volna, a csehek ragaszkodtak a sima kötőjelhez. A vita oka, hogy a nagykötőjelet a legtöbb nyelv általában tulajdonnevek kapcsolatánál használja (“Angol-magyar szótár”), míg a kötőjelet mellérendelt szerkezeteknél (“egy-két”).
Az elvi vita tehát érdekes és fontos. Főleg, hogy a csehek nem nagyon használják a gyakorlatban a nagykötőjelet, míg a szlovákoknál a “spojovník” és a “pomlčka” nagyon is különálló dolgok.
A vita persze nem felelős Csehszlovákia 92-es felbomlásáért, de jól jellemezte a két országrészt közti kapcsolatot.
Kiegészítő olvasmánynak feltétlenül ajánljuk a Korrektor blog Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok írását kötőjel témában.
A Csillagok háborúja költségvetését tekintve eléggé “B” film volt. Ez azon is meglátszik, hogy az egyes kellékek különböző kacatokból voltak összetákolva. Az alábbi videón megtudhatjuk, hogy hogyan csináljunk fénykardot vagy lézerpisztolyt ugyanolyanra mint a filmben.
Vegyél egy adott régi típusú vakut (ebayen), vágd le, tekerd be ragasztóval a márkajelzést, tegyél rá némi szétvágott régi féle ablaktörlőt, nyomj bele egy kicsi, piros izzót a megmaradó lyukba és máris van egy pont olyan fénykardod mint Luke Skywalkernek. (ugyanitt: a lézerfegyverek főként leselejtezett és átfestett világháborús puskákból készültek, Obi-Wan Kenobi fénykardja meg főként mosdó lefolyócsőből…)
(via Filmdroid… tudom nem szoktunk magyar blogról átemelni dolgokat, de ezt muszáj volt)
Lal Bihari egy egyszerű indai földművesként kezdte életét. Aztán 1976-ban bement a bankba egy kisebb hitel kapcsán, ahol a világ legfurább indokával utasították vissza… “elnézést Uram, Ön halott!” Kiderült ugyanis, hogy egy rokona lefizetett egy tisztviselőt, hogy halottnak nyilvánítsák és így “örökölje meg” a vagyonát.
Bihari nyomozásba kezdett és több száz hozzá hasonlót talált. Nekik szervezte a Mritak Sangh nevű szervezetet. Ennek ma több, mint 20 ezer tagja van. A tagok többsége tényleges életveszélyben van, mert rokonaik valóban meg akarják ölni őket.
Bihari azóta látványos és vicces akciókkal hívta fel a közvélemény figyelmét a jelenségre. Látványosan eltemettette magát, sőt felvette a “megboldogult” nevet. 1989-ben még a választásokon is indult, bizonyítandó hogy él. (Gandhi nyert, nem ő.)
Mindössze 1994-ben, 18 évnyi jogi küzdelem után “támasztották fel” hivatalosan. A paródia Ig Nobel békedíját is kapta küzdelméért.
A világ legfurcsább határvonalai közül kétségtelenül nem maradhat ki a Balti tengeren, Svédország és Finnország közti kis szigeten, Märketen áthúzódó határ.
A legszélesebb pontján nagyjából 400 méter széles sziget, azonban nagyon fontos helyen fekszik, mint egy forgalmas tengeri kereskedelmi útvonalon fekvő fix pont . Éppen ezért vezették át rajta a határt.
1885-ben aztán a finnek és az oroszok egy világítótornyot építettek a szigeten. Azonban a sziget rendes felmérése nélkül, ez véletlenül a svéd oldalra sikerült. 1985-ben azonban a helyzetet érdekes módon oldották meg: átrajzolták a határt.
Ez csak elsőre tűnik egyszerűnek, azonban egy ilyen esetben egyik fél érdeke se nagyon sérülhet. Nem lenne jó, ha a svédek elvennék a világítótornyot. De az se megoldás, hogy Svédország “csak úgy” területeket ad át a finneknek, csak mert azok nem tudnak térképet olvasni.
Egy olyan megoldás kellett, ahol egyik ország mérete sem változik, a világítótorony a finn oldalra kerül és a határ a parton ugyanott marad (azaz a halászatban fontos tengeri határ sértetlen). Így készült el ez a fura vonal.
A sors iróniája, hogy a fejlettebb navigációs módszerek és a GPS bevezetésével, a világítótorony mára okafogyottá vált. 1979 óta automatikusan működik, a környező épületek lakatlanok. Még egy fordulatként persze a sziget pont ezért lett legendás a rádióamatőrök körében, hiszen az egyik legnehezebben elérhető “ország”. Általában évente van rádióamatőr “expedíció” a szigetre.
Augusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.
Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.
Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.
A dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.
A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.
Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.
A hajtás után fontos idézetek a műből. Continue reading ‘Gőzszámítógépek és az informatika hajnala’
Sok fura dolgot talál az ember, ha nyitott szemmel nézi a menetrendet. Például, hogy a buszok nem akkor jönnek, mint amikorra oda van írva, de ez a mese másról szól… De azt is észreveheti a szemfüles megfigyelő, hogy a BKV az elfekvőben lévő készleteit szépen felrakta a honlapjára. Szóval aki csavart, alumíniumtáblát vagy villamos vészféket akar venni, az ne menjen messzire.
Ami viszont igazán felkeltette a figyelmem az egy eladó villamoskocsi. Most tekintsünk el attól a fantáziától, hogy a saját különbejáratú villamosom reggel a megállóban vár. Az árról sajnos nincs információnk.
Az 5940-es pályaszámú eladó kocsiról nem sok minden derül ki a BKV oldalán, de jópár dolgot azért sikerült kiderítenünk. Kiderült, hogy ez csak egy kocsi… nincs fasza áramszedője és nem lehet vele csengetni. Viszont az is kiderült, hogy az ötvenes években gyártották és csak nemrég került ki a forgalomból. Nyugdíjazásáig többek közt a 4-6-os vonalán teljesített szolgálatot.
Sőt: az utolsó volt az összes UV típusból, ami menetrend szerinti forgalomban haladt, méghozzá 2007. augusztus 20-án az ünnepi szerelvény középső kocsija volt.
Képek a típusról a hajtás után (meg linkek villamosgeekektől)
A nyugati keresztény kultúra egyik fő exportcikke Ázsiába kétségtelenül a karácsony. Mi sem jellemzi jobban ezt, mint amikor kínai fél-hagyományőrző popzenészek játszanak karácsonyi nótákat.
A kínai számmisztikában járatlanoknak nem túl fantáziadús nevű Tizenkét lány együttes, amúgy a közhiedelemmel ellentétben 13 kínai lányból áll, akik a popszakma elvárásait messze felülmúlva képzett zenészek hagyományos kínai hangszereken. Ezeken adnak elő helyi népdalok mellett nyugati és ázsiai popszámokat.
Hazájuk mellett a környező országokban (Japán, Korea) is ismertnek számítanak és időnként megpróbálnak kijönni egy-egy nyugati piacra szánt albummal. Ilyen a 2005-ös “Twelve Girls of Christmas” is, ahol hagyományos nyugati karácsonyi dalokat adnak elő a krosszkulturális finomságokra fogékony hallgató legnagyobb örömére.
(Via OtakuSound)
Véres utcai leszámolás a Mac és a PC világ között — Mintha csak Tarantino rendezte volna a gyagyi mini-musicalt, amiben feketegarbós Steve Jobs klónok és nörd ájtísek csapank össze egy kihalt gangon: Macbook Airrel csapnak le fejet, Zune-nal nyomnak ki szemet… És téged vágtak már tarkón Thinkpaddel? (NSFW, Beteg és brutális, megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánljuk)
Kapcsolódó anyagunk felzárkóztató jelleggel pedig a Mac or PC: The Rap, ami jóval befogadhatóbb. Ugyanaz a társaság élőben még az MSN-Google “keresőháborút” is előadja.
Minden további hozzáfűznivaló helyett: Rengeteg ehhez hasonló fura ételszobor a hajtás mögött.
(via Veszig)
Tárhelyszolgáltatás, hoszting, domainregisztráció és internetes alkalmazásfejlesztés. Mi is itt lakunk.
Hozzáadott érték