Gengszterek vs. nyomtatók

Mit csinál az ember, ha a – változatosság kedvéért érdekesnek tűnő – világháborús játéka megjelenése előtt az egész stúdióval együtt kirúgja az Electronic Arts? Lemegy gengszterbe, és dühében forgat egy tisztelgést az Office Space (Hivatali patkányok) előtt.

Ismerős, úgy-e? Ha nem, akkor az ugrás után beraktuk az eredeti jelenetet is, de jobban jársz, ha rögtön a teljes filmet szerzed be. Úgy dokumentumfilm a dotkom korszakról és a céges kultúra nevű jelenséghez, ahogy a Dilbert is menedzsment szakirodalom.

* [Damn, it feels good to be a gangsta!][1]
* [Ugyanez Kermittel][2]

[1]: http://www.youtube.com/watch?v=eniw_S8JaJM
[2]: http://www.youtube.com/watch?v=TCtToN9Ixpw

Móka a dubstep

dubstep

Pusztítós, nevettetős kiadványt tolt ki a globális internetre Banyek Complementary Distribution netlabelje. A [Dubstep is Fun! Vol 1][1] már a címében is azzal fenyeget, hogy ezt folytatni akarják, pedig az első számok is módszeresen elpusztítják a hallgatót. Banyek kazettaoldalán megtalálható, a korábban már istenített Vinetu, Noise64 – a [legendás Loituma bootleg][3] atyja – pedig Rihanna Umbrelláját szeleteli fel, az ismertebb slágerek közül.

[Szedjétek le, jó lesz.][1]

[1]: http://www.bitlabrecords.com/cod/codif001.html
[3]: http://cod.mosfet.hu/etc/noise64_-_bommbomm.mp3

Hitünk

Kelt a saját blogján nagyon kissé félve adott hírt erről az eszközről, pedig szerintem félreértelmezi a dolgokat. Nem arról van szó, hogy ez egy csavarhúzóvá alakított kereszt, vagy kereszt alakú csavarhúzó: ez egyenesen a geekek keresztje, és kész.

Az persze már egyéni vérmérséklet kérdése, hogy valaki a tárgyat  szakrális, vagy funkcionális célra használja-e, esetleg mindkettő.  A dolog  jellegéből adódóan ez teljesen rendben is van. De szóljatok bátran, ha nem így gondoljátok.

Disclaimer: A BoingBoingon találtuk, ahonnan rendes körülmények között nem veszünk át anyagot.

Kackiás sapkák

beardheada__89801

Tizenhat és fél fontért (+posta) bárkinek lehet [bajszos-szakállas sapkája.][1] Ami ugye majdnem annyira jó, mint egy igazi bajusz vagy szakáll. Lehet vele kövezésre járni, ha tudunk elég mélyen beszélni, tiszteletet parancsolunk, satöbbi. Ennél már csak a Tegethoff-szakállas illetve a lemmybajszos példány lenne csak szebb.

*(via [Foolish Gadgets][2])*

[1]: http://www.lazyboneuk.com/products/Beard-Heads.html
[2]: http://foolishgadgets.com/200911/beard-heads-keep-you-fashionably-warm/

Buffy tudja kezelni Edward Cullent

Nem-tizennégyéveskiscsajként leküzdhetetlen hendikeppel indulunk, amikor a Twilight franchise-ról kell véleményt alkotnunk: a bonyodalomtől, sőt úgy általában, cselekménytől fájdalmasan mentes történetnél már csak a párbeszédek[^1] rosszabbak, a vámpírok teljesen vérszegények (há!), Edward pedig, akinek elvileg sármos és vonzó és egy-nézésre-elolvadok-tőle kéne lennie, leginkább úgy néz ki, mint aki száz éve nem aludt egy jót és már mocskosul elege van abból, hogy még mindig gimnáziumba kell járnia.

Plusz ha hozzávesszük, hogy mennyire butus kis fruska a főhősnőnk, aki még külön örül az utána leskelődő, egészen pszichopatán viselkedő vámpírsrácnak, egyáltalán nem lepődünk meg azon, mennyire nem tud mit kezdeni a vámpírokkal, azon túl, hogy róluk ábrándozik (!). Igazi karakterekre lenne szükség, akik pontosan tudják, hogyan lehet eljutni a vámpír szívéhez: jókora hegyes karóval. Buffy, ments meg a csillogómellkasú vámpíroktól!

[^1]: szerkesztőségünk, a popkultúra fárosza, csak a filmváltozatot nézte meg, és már így is bőven úgy érezzük, hogy túl sok időt töltöttünk a jelenséggel.

Valami bűzlik Kínában

[John Naughton hívta fel a figyelmet][2] arra, hogy nemcsak van egy remek légszennyezettség-mérő a pekingi amerikai nagykövetség tetején, de [be is csiripeli][1] óránként az aktuális értékeket. A számok után többnyire párszavas összefoglaló is van, többnyire annyi, hogy “Very Unhealthy”, “Hazardous” vagy simán “Unhealthy”. Lejjebb görgetve lehet találni jó, kék eget és napsütést ígérő jelentéseket is, de ezek vannak kevesebben.

[1]: http://twitter.com/BeijingAir
[2]: http://memex.naughtons.org/archives/2009/11/21/9527

Térerő? Balra ötezer kilométerre.

gsmmap

Folytatjuk a Monarchia 1:1 arányú térképével – ami alatt jól el is rongyolódott Ausztria-Magyarország – megkezdett térképfetisiszta sorozatunkat. A fenti részlet a GSM Worldről való, van nekik [az egész világot bemutató, meglepően részletes mobiltérképük.][1]

Azért választottuk a kies Ausztráliát, mert azt – a mobillal remekül ellátott Új-Zélanddal együtt – még csak bele lehet zsúfolni a blogba beilleszthető 500 pixeles képbe. Az Oroszország közepén található [legalább nyolc időzónát átölelő][2] lenyűgözően nagy fehér folthoz ([PDF][3]) már nagyobb monitort kellett volna venni. Tegyük gyorsan hozzá, nem csak térerő, más se nagyon van arra.

[1]: http://www.gsmworld.com/technology/roaming/gsminfo/index.htm
[2]: http://napilol.tumblr.com/post/251194852/kozgazdasagblog-oroszorszagban-nem-kevesebb
[3]: http://www.gsmworld.com/roaming/GSM_AsiaPacPoster2008A.pdf

jPod

JPod borító

Webcomic az élet. Ráadásul nem is a pálcikafigurás, sokkal inkább a bemangásult fajtából. Egy napunk bőven befér négy panel közé, kanapéstul, injoke feliratos pólóstul, matricázott laptopostul, pizzacsücsköstül és zaccsoskávéstul úgy, hogy a végére még egy csattanó is jut. Legófigurák a hőseink. Végtelenségig stilizáltak és tulajdonképpen teljesen generikusak. Bájosan kiszámíthatóak, s ugyanúgy nem vennék észre, ha kicserélnék az agyukat egy gépre, mint mi, mert ugyanúgy be lennének programozva, hogy ne vegyék észre, csak időnként kérdezzék, hol a tea.

Douglas Coupland regénye és az ebből készült sorozat ebbe a világba _enged betekintést_ egy elképzelt (és kicsit se áthallásos) kanadai játékfejlesztő cég bájosan diszfunkcionális és bőven szürreális részlegén keresztül. A szereplők, bár fejenként két-két tulajdonsággal leírhatók, zseniálisan működnek együtt, az összjátékukon keresztül pedig megérthetjük, milyen is volt a kétezresekben élni. Magyarul pont olyan couplandesen zeitgeistos az egész, mint ahogy Couplandtől megszoktuk már, csak most kicsivel több társastáncozó kínai maffiózóval, otthon marihuánát termelő családanyával, reklámszínésznek se elégséges családapával, pointyhaired kisfőnökkel, folyamatosan cigarettázó és Sylarül néző macsónak álcázott matekzsenivel, megfelelési kényszerrel küzdő powerjapán csajjal, leszbikus kommunában nevelt és statisztikai átlagosságba menekülő sráccal, stréber, butus, de kedves szőke dizájnerinával, meg főszereplőnkkel, akinek webcomic az élete. Plusz edgy és hip görkorisjátékba utólag beszuszakolt teknőssel.

Szigorúan pult alól, az első részt most itt is meg tudjátok nézni:

* A regényből pedig éppen van egy példány a Bookstationben.