Buda, fürdőváros

Budapest fürdővárost mutatja be 1936-ból számazó riportjában Knut Martin. Van benne Margit-sziget, díszőrséget adó honvédek, légifelvételek a várról és a parlamentről, és mosolygó, fürdőző emberek tucatjai ódivatú – férfiak esetében a birkózók mezét, nők esetében a [mélykeresztény][1] divatot tükrözik a képek – fürdőruhákban.

* [További régi felvételek az SVTPlayen][2]

*(Martinának köszönjük.)*

[1]: http://www.dressingforhisglory.com/
[2]: http://svtplay.se/sok?cs,s,1,knut+martin,sample/ps,s,1,knut+martin,full/ts,s,1,knut+martin,title

Geopolitikai helyesírás-nácizmus

Minden idők egyik legfurább politikai vitája a 90-es évek elején lezajlott csehszlovák kötőjel-háború. A szituáció egyszerű: a rendszerváltás után a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak új név kellett. Egyszerű lett volna, ha (Václav Havel javaslatára) egyszerűen elhagyják a “Szocialista” szócskát, de a két országrész viszonya a szövetségi köztársaságon belül már akkor sem volt felhőtlen. A szlovák politikusok ragaszkodtak hozzá, hogy a két fél egyenlőségét jelzendő legyen egy kötőjel a névben, azaz legyen “Cseh-szlovákia”.

Ez persze mindenféle belvitát szült, de a megoldás ennél még érdekesebb lett: az országot 1990. március 29-től csehül “Československá federativní republika”-nak hívták, szloválkul pedig “Česko-slovenská federatívna republika”-nak. (Itt kell megjegyeznem, hogy cseh és a szlovák nyelvben ezen a téren nincs eltérés.)

Persze ez se volt megfelelő. 1990. április 20-án az ország nevét ismét megváltoztatták: “Cseh és Szlovák Föderális Köztársaság” lett. Fontos megjegyezni, hogy a szokással ellentétben minden szót nagy betűvel írtak. Ezzel (hosszú vita után) azt a problémát küszöbölték ki, hogy a “Szlovák” szót kisbetűvel vagy nagybetűvel írják.

A téma csúcspontja persze az a többnapos vita volt, ami a kötőjel formájáról döntött. A szlovákok nagykötőjelet szerettek volna, a csehek ragaszkodtak a sima kötőjelhez. A vita oka, hogy a nagykötőjelet a legtöbb nyelv általában tulajdonnevek kapcsolatánál használja (“Angol-magyar szótár”), míg a kötőjelet mellérendelt szerkezeteknél (“egy-két”).

Az elvi vita tehát érdekes és fontos. Főleg, hogy a csehek nem nagyon használják a gyakorlatban a nagykötőjelet, míg a szlovákoknál a “spojovník” és a “pomlčka” nagyon is különálló dolgok.

A vita persze nem felelős Csehszlovákia 92-es felbomlásáért, de jól jellemezte a két országrészt közti kapcsolatot.

Kiegészítő olvasmánynak feltétlenül ajánljuk a Korrektor blog Nagykötőjel-kiskötőjel biszbaszok írását kötőjel témában.

Centurion töklámpás

centurioncenturion2Sok kreatív geek alkotást bemutattunk már, aktuális kedvencünk – tisztelgésként a Battlestar Galactica final előtt – a centurion-fej sütőtökből kifaragva.

Következő halloween-i ajánlónkat látták.

A kép kirinqueen alkotása a Flickr-ről.

Összehasonlító netbooktan

Kezdetben minden egyszerű volt, volt az Asus Eee, ami kicsi volt, gyenge és kényelmetlen. Illetve volt korábban az OLPC, ami lidérces messzi fényként ugyancsak kicsi volt és kényelmetlen. Aztán jöttek az Atom proci köré épült bámulatosan egyforma masinák, illetve megújultak a régi méregdrága szubnotik, a pofátlanja még a menedzserkalkulátorok csúcsra járatott unokáját is piacra dobta.

A kavarodást [az éleslátó The Register igyekszik eloszlatni][1] a lentre átlopott folyamatábra segítségével, amiről mindenki megtudhatja ultraportable-e a gépe vagy csak szubnotebook.

Stolen from El Reg

*(A szerző laptopot használ.)*

[1]: http://www.theregister.co.uk/2009/03/13/miniature_computer_field_guide/

Az elnök zsebórája

Divatos késéssel, a zseniális [Watchismo blogon keresztül][1] jutott el hozzánk Abraham Lincoln zsebórájának a története. Az amerikai Dillon család legendája szerint egyik ősüknél volt épp javításra az elnök zsebórája, amikor 1861. április 13-án a konföderáció erői megtámadták Fort Sumtert. A hír hallatán a washingtoni órás hazafias üzenetet karcolt az órába, majd visszaküldte a Fehér Házba.

A sztori apáról fiúra öröklődött, az óra pedig bekerült a Smithsonian gyűjteményébe. A Dillonok és az óra mostanság találkoztak újra, a legenda pedig igaznak bizonyult. A felirat a következő:

>”Jonathan Dillon April 13, 1861. Fort Sumter was attacked by the rebels on the above date. Thank God we have a government.”

Most már csak az kell, hogy a Nemzet aranyáról is kiderüljön, hogy dokumentumfilmnek készült a National Geographic számára.

[1]: http://watchismo.blogspot.com/2009/03/secret-message-in-abraham-lincolns.html

Morzechat a beszédeseknek

Smsezni egy módon kényelmes igazán, összeköti az ember a számítógépet a telefonnal, bepötyögi a szöveget a gépen, nyom egy sendet és a Bluetooth nevű nagy varázslat segítségével elmegy az üzenet. Arra, hogy a hagyományos telefonos megoldás mennyire időpazarló, nincs is jobb bizonyíték mint ez a remek videó, ahol a morzekódot használó rádiósok csúnyán megalázzák az smsezőket.

*(via [Dirk’s Weblog][1])*

[1]: http://rijmenants.blogspot.com/2009/03/how-to-learn-morse.html