A Bielefeld-összeesküvés

A titkosszolgálatoknak gyakorlatilag napi szintű tevékenysége, hogy egyes objektumokat megpróbáljanak elrejteni a világ elől, ahol aztán mindenféle praktikákat folytatnak. Talán sokan nem is tudnak azonban arról, hogy ugyancsak ezek a titkosszolgálatok – különösen a CIA és a MOSSAD – ha kell, földönkívüli hatalmakkal összefogva nemlétező objektumokat, akár egy teljes várost hazudjanak össze.

Photoshoppolt tanácsháza?Ennek kétségkívül a legeklatánsabb példája az úgynevezett Bielefeld-összeesküvés. Egyes kétes értékű források ugyan azt mondják, hogy Bielefeld valóban létezik valahol, egy német puszta közepén, de álljunk meg egy pillanatra, és tegyünk fel három egyszerű kérdést:

  1. Találkoztam már valakivel, aki bielefeldi volt?

  2. Jártam már Bielefeldben?

  3. Találkoztam már bárkivel is, aki járt már Bielefeldben?

Ugye hogy nem! Esetleg előfordulhat, hogy valaki azt állítja, hogy ő járt már Bielefeldben, esetleg egyenesen onnan származik, de az ilyen embereknél egyéb furcsaságok is megfigyelhetőek. Például folyton fülessel jár. Gyakran dolgozik éjszaka – egy állítólag toalettpapírt csomagoló üzemben, stb.  Hovatovább teljesen abszurnak tartja a földönkívüliek létét.

Voltaképpen persze a Bielefeld-összeesküvés a német interweb egyik legismertebb szatirikus története, amelyet a Wikipedian sikerült fellelnünk. Mellékszál, de a Wikipedia szokatlan cikkek listája – amelyben a fenti szócikk is szerepel – remek társunk lehet ezeken a hideg estéken.

Karácsonyfa = gyújtóbomba

Ha már megemésztettük az utolsó falat karácsonyi töltött káposztát, nem árt észben tartani, hogy a karácsonyi fenyő formájában egy potenciális gyújtóbombát tartogatunk a lakásban. A videót elnézve nehéz elhinni, hogy a fácskát nem locsolták meg egy kis benzinnel a hatásosabb demonstráció érdekében – mindenesetre nem próbálnám ki élesben.

Alleycat 1935

A NAVA jóvoltából 77 magyar játékfilm, híradódarab, tévéműsor ingyen nézhető meg böngészőből az erre a célra létrehozott ünnepi aloldalon. A videó elvben január elsejéig él, utána kénytelenek leszünk képre cserélni.

A címkék közé majdnem odacsaptam a boldog békeidőket is, de a videó egy következő film ismertetőjével ér véget, arról, hogy a Duce lő.

Árukapcsolás

Elsőre kicsit meglepő volt, hogy egy porszívóhoz LEGO-t adnak ajándékba… Főleg, mert ugye aki közel 25 ezer Ft-ért vesz ilyen eszközt, az megveszi magának (gyerekének) a LEGO-t is. Mi ebben a poén?

Aztán elolvastam a leírást, hogyaszondja: “ajándék LEGO-val és LEGO-csapdával”

Ügyes! Nem is a LEGO a poén, hanem a LEGO csapda, ami egy kis betét a csőre, és megfogja a kis műanyag elemeket. Innovatív, no.

(A kép minőségéért elnézést, talán majd megér egy posztot, hogy miért romlik el kb. egyszerre az ember scannere, fényképezőgépje, és miért marad csak a MacBook beépített kamerája, ami viszont tükörképet csinál, tehát még fordítani is kellett ezen a homályon…)

legos

Ezeket a pixeleket néztük

pixels

Tulajdonképpen Kelt találta a Webdesigner Depot remek gyűjtőposztját az elmúlt – leírni is kemény – 18 év Pc-s játékainak dizájnjáról. Jó kis nézegetnivaló, nekem közben egészen beleborsódzott a hátam: visszaidézte azt a feelinget, amikor 1992-ben nézegettem a Commodore Világot, hogy igen, ezt és ezt de jó lenne swappelni valakitől. ha elfutna a 386-osomon.

Közben itt a szerkesztőségben elindult az egyik gépen – na jó, szintén a Kelt gépén – az Another World felújított változata is, amely az eredeti posztból érdemtelenül kimaradt, pedig stílusában és kivitelezésében is annyira koherens, hogy az eredeti verzió még ma is megállja a helyét.

Jó videojátékot készíteni művészet.

Az Internet Mestere

A felvétel szerencsére nem eredeti, a SuperDelux.com számára gyártott viccesvideó, így a legelső ismert netnaiv klip továbbra is a Vágási Feri beszáll az internetbe marad, de egynek szórakoztató. És van második rész is a net további funkcióival. Ezek mind működtek, mielőtt valaki eltörte volna.

(via BuzzFeed)

Gőzszámítógépek és az informatika hajnala

Ada LovelaceAugusta Ada Byron King, Lovelace bárónéja nem italozásai és botrányai vagy ismert apja (Lord Byron költő) kapcsán közismert. Általában az “első programozóként” szokás informatikus berkekben emlegetni. A valóság ennél érdekesebb: Valószínűleg a matematikához meglepően vonzódó Ada volt az első, aki az informatikára mint különálló tudományterületre tekintett. Száz évvel Turin vagy Neumann előtt megfogalmazta az alapjait, úgy, hogy annál még mi se tudnánk jobban.

Ada 1815. december 10-én (ma 193 éve) született Augusta Ada Byron néven, az ismert költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermekeként. Szülei egy évvel később váltak és a kor szokásaival ellentétben anyjához került, apját sose látta. Anyja nem házasodott újra. 1829-ben részlegesen lebénul egy betegség következtében. Csak két év után tud újra mankókkal járni. Betegsége alatt tanulmányait folytatja. Ekkor kezd el kiemelten foglalkozni a matematikával, kiemelkedően tehetséges. Felépülése után rengeteget jár szórakozni. Ismerősei szerint kihívó nő, imád táncolni és nagyon nagy a szája. Megismerkedik a kor legmeghatározóbb tudósaival és matematikusaival, többek közt Charles Babbage-dzsel, 1833-ban. Egyre ismertebb lesz, mint matematikus. 1838-ban férjhez megy. Három gyermekük lesz. Történetünk pedig 1842-1843 körül játszódik, amikor Babbege egyik új gőzgép terve van a terítéken.

Charles Babbaget onnan ismeri a közvélemény, hogy egyszerű számológépeket tervezett a gőzgépek mintáira. Onnan is ismerjük, hogy ezek nem nagyon mentek neki. A korabeli technológiával ezek megépítése nem nagyon volt lehetséges, mivel az összetett áttételeknél elég sok erő elveszett. Egy nagyon egyszerű tranzisztort sokszor egy tucat mechanikus áttétellel lehetett csak megoldani. Szóval a gépek vagy nem működtek a nagy súrlódástól, vagy szétestek a nagy erőktől amik a súrlódás ellen kellettek. Egyik se a siker szinonimája. Babbage úgy halt meg, hogy néhány egyszerűbb gépén kívül semmi működőt nem épített. Megalkotta azonban az első vázlatait egy “modern” számítógépnek, az “Analitikus gépnek”. Lyukkártyákkal lehetett volna programozni és matematikai műveletek megoldására lett volna képes… Ha valaha megépül, bő száz évvel megelőzi korát.

Ada LovelaceA dolog kezdeti szakaszában, 1842-ben Luigi Federico Menabrea olasz matematikus írt egy tanulmányt a gép matematikai modelljéről. (Ő egyébként később olasz miniszterelnök lett… fura emberek voltak akkoriban a matematikusok.) A huszonéves Adának az volt a feladata, hogy az írást lefordítsa angolra. Miután ez megtörtént, a címhez még hozzácsapta “a fordító megjegyzéseivel” utótagot. És írt még hét fejezetet (Note A-G)… meg akkor már történelmet is.

A jegyzetek kapcsán ugyan főként csak azt szokás emlegetni, hogy a “G” jegyzetben leír egy algoritmust, amivel lehetőség van un. Bernoulli-számokat keresni a géppel. Azaz leírja az első számítógépes programot. Aki azonban elolvassa a jegyzeteket (nem sok: kb. 50 oldal) az rájön, hogy ennél sokkal többről van szó. Ada tulajdonképpen elábrándozik a gép kapcsán egy új korszakról. Nem véletlenül hívják sokan a “Computer korszak prófétájának”. Míg mi a szabadságharc előkészületein törtük a fejünket, egy 26 éves partikirálynő a kor emberének leírta a számítógépet. Egy olyan elvet fogalmazott, ami a mai napig érvényes és amit a dédunokái se láthattak működés közben. Ő volt korának egyetlen tudósa aki szerint a “számítógépben” nagyobb potenciál van, mint matematikai táblázatgyártás forradalmasítása.

Az első szoftver

Ada a mű megjelenése után tíz évvel, mindössze 36 évesen halt meg rákban. Kora — természetesen — nem ismerte fel munkája fontosságát. Halálhíre csak a korabeli “pletykalapokban” lett komolyabban kifejtve. Munkásságát csak az 50-es években fedezik fel újra. Azóta — többek közt — programozási nyelvet és a Brit Számítógép Társaság legnevesebb elismerését nevezték el róla. Érdekesség, hogy az ő képe szerepel a Microsoft eredetiséget igazoló hologramos matricáin is.

A hajtás után fontos idézetek a műből. “Gőzszámítógépek és az informatika hajnala” bővebben