Ezernyi villogó lámpa

Frostburg

A James Bond sorozat egy dologban egészen biztosan igazat mondott: mindig a kémek kapják a legjobb játékokat. Ez az amerikai Nemzeti Biztonsági Szolgálat **FROSTBURG** szuperszámítógépe, ami 1991 és 1997 között végzett *”magasszintű matematikai műveleteket”* a szabad világ védelmében. A masinát a cseppet sem szépemlékű Thinking Machines gyártotta.

“Ezernyi villogó lámpa” bővebben

Lila köd kód

*Ad hoc haditechnika hetet tartunk.*

Pirospontért, melyik volt az a titkosító berendezés, amiből hamarabb építettek saját példányt az amerikaiak, mint hogy az eredeti berendezésnek akár a darabjait is látták volna? Hogy szebb legyen a történet, ez az a masina amiről utólag kiderült, hogy az amerikaiaik ugyanazokból a szabványos telefonrendszerekben használt választókapcsolókból építették fel a saját gépüket, mint amiből a sosem látott japán eredetik készültek. És végül ez az a gép, amiből egész talán nem is maradt fent, a lenti fotó az NSA gyűjteményében megtalálható legnagyobb ismert darabot ábrázolja.

fotó NSA

A válasz a **kilencvenhetes típusú elektromos írógép**, azaz a 97-shiki injiki nevű titkosítógép volt, aminek a kódját az amerikaiak egyszerűen Purple-nek hívták. A névért a pontos könyvelés felelős, az összes kilenvenhetes típusú berendezéssel titkosított üzenetet lila mappákba fűztek le az elfogásuk pillanatában. Rendnek kell lenni, ugye. A japánok használtak még Coral és Jade becenevű gépeket is.

A sztori legszebb eleme egyébként az, hogy a japánok több forrásból – Midway után például a Chickago Tribune-ból is – tudhatták hogy a több kódjukat megtörték, de az istennek se hitték el.

* [Purple emulátor Windowsra][1]
* [Fotó a gépről][2] plusz galéria az USA Nemzeti Kriptográfiai Múzeumáról

[1]: http://cryptocellar.web.cern.ch/cryptocellar/simula/purple/
[2]: http://www.mccullagh.org/image/10d-15/purple-japanese-cipher-machine.html

Aranyosan csillogó titkok

Az ezerkilencszázas évek elején, amikor a férfiak még férfiak voltak, amikor még haladó dolognak számított automobilt vezetni, és amikor még az úriemberek kínosan ügyeltek a jó hírnevükre, élt egy Edward Hugh Hebern nevű ember. Edward az ajánlatosnál kicsit kevéssé ügyelt arra a bizonyos hírnévre, így történhetett, hogy 1908-ban egy ló ellopása miatt hűvösre tették. A börtönben volt ideje a titkosítás mikéntjén és hogyanján gondolkodni, a legenda szerint ekkor született meg benne az ötlet, hogy írógépre hajazó titkosító masinát kéne építeni.

Az elmélyült gondolkozásból született meg a fenti gyönyörű – *A minta a készülék házán! Már ezért megérte írni róla.* – masina 1917-ben. Hebern alapvetően a hadseregnek és a haditengerészetnek akarta eladni, de pechjére a kriptográfia akkoriban még nem számított stratégiai fontosságúnak. A közhangulatot legjobban Henry Stimson kétszeres amerikai hadügyminiszter gyakorta citált mondata jellemzi:

> Úriemberek nem olvassák el egymás leveleit.

Na ugyanő volt az, aki nem rendelt nagyobb adagot Hebern – egyébként törhető, de tökéletesíthető – gépéből, sőt feloszlatta az amerikai fekete szoba nevet viselő kriptográfus hivatalt is. A gépből a Kódkönyv szerint tizenkettőt adtak el, a részvényesek 1926-ban beperelték Hebernt, akit annak rendje és módja szerint el is ítéltek.

A németeknél közben már futószalagon folyt Arthur Scherbius háromtárcsás titkosítógépének, az [Enigmának][3] a gyártása, amin angol keresztrejtvény-bajnokok, matematikusok és sakk-nagymesterek majd annyit fogják törni a fejüket.

* [Olvasnivalót ajánlok otthon: Kódkönyv][1]
* A [Hebern berendezés][2] a wikipédián, onnan nyúltuk a képet is

[2]: http://en.wikipedia.org/wiki/Hebern_rotor_machine
[1]: http://worldshots.hu/2008-05/soksor-konyvtar-kodkonyv/
[3]: http://en.wikipedia.org/wiki/Enigma_machine

Alkalmazott művészet

[Gyönyörű mondatot találtam az angol Wikipédiában][1], meg is osztom veletek:

>”Most of the model designs were painted by women artists from London’s Royal Academy of Arts.”

Azaz a minták nagy részét a londoni Királyi Művészeti Akadéma művésznői festették. Elkészültük után a mintákat egy művezető nagyította fel a szükséges méretre, majd jöttek a munkások és kifestették a brit csatahajókat. Igaz, a wiki azt is hozzáteszi, hogy nem csupán művésztanoncok, de az avantgárd festők, a szobrászok és a színházi díszlettervezők is harcoltak a maguk eszközeivel Hitler ellen.

Ez a kép mondjuk 1918-ból származik, de annyira mindegy.

Az élekből és harsány színekből álló kontrasztos minták nem eltüntetni segítettek a hatalmas hajókat, hanem a sebességük, távolságuk megbecslését próbálták megnehezíteni. A csatahajókon és tengeralattjárókon korai optikai távmérőkben két képet kellett egymásra igazítania a kezelőnek, hogy megkapja a pontos értéket. Ezt az abszolút nem hajó alakú élek elvben sokkal pontatlanabbá tették, igaz, soha senki nem bizonyította, hogy a minta valóban hatékonyabb, mint a hagyományos álcázófestés.

*(Az illusztrációként használt kép mondjuk pont 1918-ból származik, az óceánjárónak született HMS Empress of Russia csapatszállító hajó figyel rajta gyönyörű Dazzle mintával.)*

* [Letölthető kamuflázsos háttérképek][2] az Imperial War Museumtól
* A [Transindex ismertetője][3] az álcázás fejlődéséről és az IWM kiállításáról

[1]: http://en.wikipedia.org/wiki/Dazzle_camouflage
[2]: http://london.iwm.org.uk/upload/package/78/site/downloads.htm
[3]: http://sarm.transindex.ro/?cikk=5382&nyomtat=1

"Sajnálom. Szia."

[Református ifjúsági műsor][1], az MTV videótárában van még ilyen királyság szakmányban. Hazamegyek és átgondolom az életem.

*A linket Normannak köszönjük és Gazs dumált rá, hogy rakjuk ki. Őket gyűlöljétek, ne engem.*

[1]: http://www.mtv.hu/videotar/?category=356

Szófelhő

Mivel ez egy blog, így nem kell túlmagyaráznom, mi is az a tag-felhő. De nemcsak egy blog tag-eiből lehet felhőt csinálni, hanem bármiből. Például egy könyvből, vagy egy weboldalból. Mindössze össze kell szedni a szavakat, megnézni, melyikből mennyi van, és minél több van egy szóból, annál nagyobb betűvel kell megjeleníteni. Persze érdemes egy alsó határt meghúzni, hogy a rengeteg egy-két alkalommal megjelenő szó ne jelenjen meg benne, és a kötőszavakat is érdemes kizárni.

Egyszerű, nem?

Nézzünk egy példát! Vajon milyen felhőt kapunk a Piszkos Fred, a kapitány első két fejezetéből?

Itt van nagyban is.

Persze egy ilyen felhő elkészítése nem működhet valami célprogram nélkül. És akkor itt érek el a bejegyzés lényegéhez: egy felhőkészítő szolgáltatáshoz: http://wordle.net/create

Nagyon ügyes, nagyon okos kis cucc, webes alkalmazás az egész. Mehet szöveg copy-paste-ba, mehet url-be (sőt mehetnek feedek is url-be) and many-many-more features.

Jó próbálgatást!

Leatherman Doktor Aranyozott Csodaszerszáma

Huszonöt éves évfordulóját [aranyozott-ezüstözött steampunk szerszámokkal][1] ünnepli a Leatherman. A célszerűségnek minden szinten ellentmondó, ugyanakkor gyönyörűszép multiszerszámokat Adrian Pallarols ötvösmester tervezte. A fent látható csillogós Charge Dorado hazaviteléért egy egész zacskó aranyat (40k dollár, na) kell leszurkolnia a reménybeli őrült tudósoknak.

Vékonyabb pénzű úriembereknek van épp csak aranyozott példány is 12 ezer dollárért. Esetleg mezítlábas ezüstmarkolatú ami már 3600-ért hazavihető, és ugyanitt kezdődnek a női táskába tervezett apróbb darabok is.

*(via [Laughing Squid][3])*

[1]: http://www.leatherman.com/argentum/collection/
[3]: http://laughingsquid.com/the-argentum-collection-leatherman-goes-steampunk-loses-mind/

Felnőttes játékok, avagy a Lego sötét oldala

Most éppen nagyon izgatottak vagyunk. A BoingBoing Gadgets és több más internetes forrás nemrégiben hírül adta, hogy nemrégiben megjelent egy kiadvány, amely Lego-fegyverek előállításához ad útmutatót. A Xubor nevű szerző művét a gyártó nem igazán értékelte, ezért eltiltották a Lego név használatától. Az eredeti mű (LEGO for adults) már épp elfogyott az Amazonon, a hírek szerint 1050 példány kinyomtatása után le kellett állni vele.

Ha valaki szeretne sorozatlövő Lego-nyílpuskát és más, brutálisan profi dolgokat építeni a színes kockákból, akkor – elvileg – nem kell aggódnia, mivel hamarosan jön a második kiadás, új címmel.

Közben rábukkantunk egy másik “tiltott” Lego-könyvre is, ami forgalomban van, de a címben is említett izgatottságot az okozza, hogy bízva az internet sötét oldalában, máris sikerült ráakadni egy gyanúsan a Xubor-féle műből származó, vagy legalábbis azzal rokon, letorrentezhető útmutatóra. Hogy ne legyen olyan egyszerű, ez az információs szupersztráda német nyelvű szegletéből került elő, és a Waffen aus Lego Herstellen kulcsszavakra bújuk elő a megfelelő keresőbe.

Mit is mondhatnánk még? Szaladunk a padlásra a szebb napokra elcsomagolt készletekért.

Azért ha valakinek jutott abból a bizonyos ezer példányból, dobjon meg vele minket. *kacsint*


Disclaimer: A miafene.hu természetesen nem pártolója semmiféle erőszaknak. Az itt bemutatott eszközök 90% (Ars Poeticánkban is hangoztatott) Lego- és csupán 10% fegyverbuzéria okán nyűgözik le a bejegyzés szerzőjét.

Továbbá ki a fenének lehet baja abból, hogy eltalálja egy apró műanyagkocka?

(via Make thx Koronix)
Frissítés: Oops, a német torrent kamu. Nincs más hátra, várjuk az új kiadást.

Bocigrill, yay!

Apám az iparban dolgozik, nem igazán bízok azokban a cuccokban, amit nem vastag saválló acéllemezből készítettek. Mindenki másnak viszont remek ötlet lehet 1700 dollárért [rózsaszín malac][2] vagy ostobán néző marha *(ld. fent)* alakú kertigrillt venni. A rusztikus idill helyett inkább a modernitást kedvelőknek pedig még [traktor alakú sütő][3] is van.

*(via [Crave][1])*

[1]: http://news.cnet.com/8301-17938_105-9994793-1.html
[2]: http://www.traegergrills.com/shop/Details.cfm?ProdID=138&category=16
[3]: http://www.traegergrills.com/shop/Details.cfm?ProdID=139&category=16

Kütyü orosz James Bondoknak

Nem elég, hogy orosz, még titkosítani is tud a fenti kütyü. A Museum of Soviet Calculators szerint [Elektronika MK-85C][1] Ancrypt a neve – esetleg Azimuth, az oroszoknál ugye sose biztos az ilyesmi-, katonai felhasználásra tervezték és 1995-ig gyártották. Az 1999-es keltezésű, kriptográfiai termékekkel foglalkozó Ancor.ru oldalon viszont megvehetőnek tűnik. Sőt, ott az utódja is a kínai manager kalkulátornak álcázott [Ancrypt II][2]-es.

Persze ha az ember csak egy fél pillantást is vetett arra, [milyen játékokat kapnak az amerikai titkosügynökök][3], könnyet se ejt az Ancryptért.

[1]: http://www.taswegian.com/MOSCOW/mk-85c.html
[2]: http://www.ancort.ru/English/fea_ancript2.htm
[3]: http://blog.wired.com/27bstroke6/2008/03/spooks-get-a-sm.html