Ma mar mindenkinek lehet podcastja, pont nekunk ne legyen? Valamelyik hetvegen gondoltunk egy mereszet es felvettunk egy kiserleti epizodot, majd ez a projekt is ugyanugy besult, mint ahogy a Miafene maga is. De mivel vegulis nem rossz kontent, meg megiscsak kesz van, plane hogy Cult of Done, ugy dontottuk, hogy kitesszuk. (Egyebkent en az iszonyat irritalo hangom ellenere nyitott vagyok folytatasra, a tobbieket a kommentekben lehet kitartoan gyozkodni)
Zarojel: olyan regen nem volt itt tartalom, hogy az oldalt teljesen felverte a gaz es meg a karakterkodolast is elhordtak. Valamit ki fogunk talalni. Azt nem igerjuk, hogy olyan lesz minden mint regen volt, de ki fogjuk ganezni becsszora.
Érezted magad hülyén egy játék közben? Azt hitted, megalázó plasztikgitárral a kezedben, kicsi játékdobot püfölve, vagy esetleg, mivel minden más hangszert elvittek előtted, mikrofonon kornyikálva Guitar Herózni? A Kinect felhasználók már alapból tudják, hogy ez semmi ahhoz képest, amekkora bolondot tudsz a kamerás készülék előtt ugrabugrálva csinálni magadból, de a Champion Jockey: G1 Jockey & Gallop Racer című, Kinectre és PlayStation Move-ra készült játék még ehhez képest is emeli a szintet:
(A Move-os változat, bár színesen világító, vastag bóbitás rudakkal csápol a játékos, valahogy mégis sokkal kevésbé abszurd)
Amennyire meg tudjuk állapítani, nem paródia. A játék szeptember másodikán jelenik meg, előrendelhető meg minden. Egyszer mindenesetre szivesen kipróbálnánk, ha már az előzetest nézve könnyesre nevettük magunkat.
Megtaláltuk a hatefő tökéletes ellenszerét, a határtalan lelkesedésnek olyan koncentrációját, amiről azt hittük elérhetetlen álom csupán, de mégis itt van, Youtube-on, és kellően ragályos, hogy bárkit életre keltsen. A srác amikor nem pizzanéző túrákat vezet, pizzásdobozokat gyűjt, nem is akármilyeneket: (de, akármilyeneket)
Boom de yada, mi? És ez még kutyafüle ahhoz képest, ahogy pár új dobozra reagál. Tutanhamon sírjának nem örültek ennyire, amikor felfedezték.
Egyébként megfigyeltétek, hogy olyan mintát, amit Lichtensteinből meg Zürichből kapott, Pesten is szoktak adni?
Tudom, mire gondoltok most, én is pont ugyanezt gondoltam még pár napja, úgyhogy kezdésnek alapozzunk egy kis geek credet neki:
A My Little Pony rajzfilm 2010-es rebootját egy, a Powerpuff Girlsön nevelkedett csapat kezébe adták, a végeredmény pedig egy egészen váratlanul jó (darkhorse!!) sorozat, remek karakterekkel, zseniális párbeszédekkel, ügyes viccekkel és meglepően összetett történetekkel. Plusz na, aaaanyira aranyosak a pónik! Nem egyszerűen nem nézi hülyének a gyerekeket, de felnőttként is guilty pleasure nélküli élmény.
Honnan került elő? Mint minden mást, ezt is a 4chan kapta fel és mostanra már bronyk ezrei követik a kulttá vált sorozatot. Az egész egyébként fenn van a youtube-on, nézzetek bele:
“Engedd szabadra a kreativitásodat és alkosd meg saját SPAR vitamintáskádat. Lehet, hogy Te leszel a SPAR új bevásárlótáskájának megálmodója és az értékes nyeremények boldog tulajdonosa” — hív játszani a Spar, bele se gondolva, milyen megfékezhetetlen kreatív erőket enged ezzel ki a palackból.
Lám mily leleményes a mi népünk, bármilyen zöldséggel és gyümölccsel képesek vagyunk trollkodni, a beérkező zacskómintákat pedig nem hogy nem moderálják, de a legjobbnak megszavazott (!) negyvenet meg is csinálják zacskónak. Igen, a végeredmény pontosan az, amire most gondoltok, sőt. Szegényeketmárkezdemkicsitsajnálni.
Miközben megy körbe az interneten a Roll a D6, a Metafilteren a kommentek közé lazán bedobtak egy olyan számot, ami minden különösebb erőfeszítés nélkül alázza porig a fülbemászóan rossz popdal tenyérbemászó D&D geek pózerségét.
Lawful, evil a moral catastrophe
Half-orc, full-dork; the myth and reality
We may not know any girls
But we got graph paper guiding our way
We got confusion, delusion
And all of Friday night to kill.
Tegnap felvetődött a kérdés, hogy mi a legrövidebb gyújtótávolságú nagylátószögű lencse, amit gyártottak. A beszélgetés egy Ken Rockwell által linkelt nyolcmillis halszemoptikával kezdődött, és guglizásba fulladt. A következők derültek ki:
Egy. A Nikonnak volt egy borzasztóan érdekes halszemoptikája 6 milliméteres gyújtótávolsággal. A lencsét egy Antarktisz-expedícióhoz tervezték, 220 fokos látószöggel rendelkezik, így az ég egy óriási szeletét le lehet vele fotózni. A lencse beépített szűrőkkel (középsárga, mélysárga, narancs, vörös, skylight) rendelkezik, mert az elejére nem lehet semmit felcsavarni. A lencse fényereje piszok jó (2.8), a súlya viszont büntet, 5,2 kiló bőrönd nélkül.
Kettő. Aki nem akart magával cipelni egy bőröndöt, annak gyártott kisebb hatmillis lencsét is a Nikon, igaz annak sokkal rosszabb a fényereje. A Nikon 6mm f/5.6 is rendelkezik beépített szűrőkkel, járt hozzá halszemes kereső, és nem nyomott többet 430 grammnál.
Három. A 6 milliméter alá még lehet menni, APS-C szenzorméretű kamerákhoz gyártott a Sigma egy 4,5 milliméteres (f2,8) lencsét. Persze ha elkezdjük felszorozgatni, hogy a filmessel ekvivalens számot kapjunk, akkor máris nem 4,5-es az objektív, de ettől nagyvonalúan eltekintünk. Ennél kisebb gyújtótávolságú objektívet fotóhoz nem találtunk, térfigyelőrendszerekhez lehet még venni durvábbakat.
Ismét szembesültünk azzal, hogy a steampunkot kevéssé divatosan úgy hívják, hogy századelő. A lenti képen a Német Császári Haditengerészet SM U-118 tengeralattjárót láthatjátok a parton feküdni, mintha egy óriási kraken vagy valami más történelem előttről a nyakunkon maradt szörny dobta volna ki.
Valójában a tengeralattjáró akkor szabadult el, és szaladt ki a hastingsi partra, amikor az első világháború végével Scapa Flow-ba vontatták volna. Egy darabig próbálták visszatuszkolni a vízbe, majd egy francia romboló megkísérelte szétlőni, ám az előbbi sikertelennek bizonyult, az utóbbi viszont túl veszélyes volt a közeli hotelre. A hajót egy darabig mászókának használták a helyiek, még idegenvezetést is lehetett kérni, ám miután a két idegenvezető gyors egymásutánban meghalt - a gyanúk szerint a sérült akkumulátorokból kiszökő klór miatt - a látogatások abbamaradtak. A tengeralattjárót végül 1919 végén széttörték és elszállították.
Egy fél motorból és a köréhegesztett vasvázból áll Sean Pace Asheville-i művész gumicsirkéket kilövő sorozatvetője. Pace mozgó, lehetőleg fémből készült tárgyakat szeret készíteni, amelyek felkelti a “kanapékultúrában” ragadt embereket. Vagy valami ilyesmi.
Hozzáadott érték